Legkeresettebb alkotók
  • Aba-Novák Vilmos keresett alkotó
    Aba-Novák Vilmos
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Aba-Novák Vilmos keresett alkotó
    Aba-Novák Vilmos
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Aba-Novák Vilmos keresett alkotó
    Aba-Novák Vilmos

Szabó Louis (1902-1967)

Életrajz

grafikus, filozófus
Budapest, 1902 - Düsseldorf, 1967

A 20-as évek végén a Munka-kör tagja, majd az ún. baloldali oppozíció egyik vezetője volt. 1931-ben Berlinben K. Korsch tanítványa volt, majd Frankfurtban az Institut für Sozialforschungban tanult. 1933-ban Párizsban megismerkedett Vajda Lajossal, aki nagy hatást gyakorolt művészetszemléletére. A 30-as évek közepén eltávolodott a marxizmustól, a gnoszticizmus, majd Ebner dialógusfilozófiája hatott rá. 1944-ben Auschwitzba deportálták. 1945 után kapcsolatba került az Európai Iskola teoretikusaival, a Hamvas Bélával és Tábor Bélával közösen vezetett ún. csütörtöki beszélgetéseken, ill. az 1946-48 között tartott szemináriumain az esztétika-etika-logika hármas összekapcsolásán túl főként közgazdasági, pszichológiai, matematikai-filozófiai problémákkal foglalkozott. Az 50-es évek első felében születtek első kalligráfiái. 1957-től Bécsben, 1957-61 között Brüsszelben, majd 1962-től Düsseldorfban élt, több kiállításon szerepelt kalligráfiáival. Filozófiájának - melyet gyakran biblizicmusnak nevezett - középpontjában az ebneri Én-Te-Szó viszony újraértelmezése, valamint az esztétika, etika és logika szétválaszthatatlansága áll. Gondolatainak hatása - ha közvetetten is - kimutatható Vajda, Veszelszky és az Európai Iskola művészetfelfogásában. Lendületes, szkripturális jellegű kalligráfiáiban, melyek előzményei olvasmányainak lapszéleire rögtönzött sistergő firkákban kereshetők, a jel születésének misztériuma, s ennek segítségével a dialógus megteremtésének lehetősége foglalkoztatta.

Egyéni kiállítások
1954 • Műteremkiállítás, Kotányi Attila lakása
1959 • Palais des Beaux-Arts, Brüsszel
1960 • G. Ptah, Brüsszel • Műteremkiállítás, Hamburg • Műteremkiállítás, München • Gartensaal • Dortmund
1961 • G. Strake, Düsseldorf
1962 • Karl-Ernst-Osthaus M., Hága
1964 • M. Folkwang, Essen
1966 • G. Lambert, Párizs
1980 • Fiatal Művészek Klubja, Budapest
1994 • Pannonhalmi Főapátság
1997 • eikon. A képíró ~ spekulatív grafikái, Ernst Múzeum, Budapest (kat.).

Válogatott csoportos kiállítások
1958 • Palais des Beaux-Arts, Brüsszel (Vajda Lajossal, Bálint Endrével, Kotányi Attilával, Szabó Ljubomirral)
1960 • Kongresshalle, Berlin.

Művek közgyűjteményekben
• Bibliothèque Royale, Brüsszel
• Kunstm. Düsseldorf
• Städtisches Kunstm., Duisburg
• Kunsthaus, Zürich
• Graphische Sammlung der ETH, Zürich
• M. Folkwang, Essen
• Suermondt-Ludwig M., Aachen.

Irodalom
~emlékszám, Életünk, 1989/9-10. (HAMVAS B., KOTÁNYI A., KUNSZT GY., MÁNDY S., TÁBOR B. írásaival)
KOTÁNYI A.: Az írott ikon, mint katalizátor (~ zen projekciói), Balkon, 1996/10-11.
TÁBOR B.: Jelelmélet és spekulatív grafika, Balkon, 1996/10-11.
HAMVAS B., HUSZÁR M., KELEMEN R., KOTÁNYI A., KUNSZT GY., MÁNDY S., PATAKI G., TÁBOR B. (kat., Ernst Múzeum, Budapest, 1997).

Főbb művei
Vádirat a szellem ellen (Tábor Bélával), Budapest, 1936
A hit logikája-Teocentrikus logika, Budapest, 1937
Művészet és vallás, Mouseion, 1946
~ szemináriumi előadásai 1945-1950 I., Budapest, 1997
Tény és titok. ~ összegyűjtött írásai és előadásai, Veszprém, 1999.
Pataki Gábor

A szavakban gondolkodó, nem indulatból, hanem lélekjelenlétének erejével, lendületével rajzoló Szabó Lajos a progresszív művészeti és társadalmi mozgalmak elkötelezett híveként nem is indulhatott volna máshonnan, mint Kassák Munka-köréből. 1930-ban azonban a kompromisszumot nem ismerő fiatalember Justus Pállal együtt kilép a körből. Mintegy félszázan követték, s megalakították oppozíciós mozgalmukat, az „oppót”, melynek szellemi irányítói rajta kívül Partos Pál és Justus Pál. Partos és Szabó importálta Berlinből a német Karl Korsch intranzigens marxizmusát, s ennek kulcsszavát, az antiorganizációt: a mindenfajta intézményt és intézményesülést ellenző alapállásét, amit Szabó Lajos élete végéig megtartott. Kalligráfiáit is gyakran az AO (Antiorganisation) monogrammal szignálta.
Ugyanekkor ismerkedik meg Tábor Bélával, akihez életre szóló barátság és szoros munkakapcsolat köti. Az AO részét is képező önkontroll jegyében mennek végig a marxizmustól a freudizmuson át Nietzschéig és az egzisztencializmusig vezető úton, amelyen a zsidó Franz Rosenzweig, Martin Buber és a katolikus Ferdinand Ebner dialogikus álláspontjával találkoznak. 1936-ban a Vádirat a szellem ellen c. munkájukat már ebből az alapállásból írják meg. Az apropót a Szellemi Együttműködés Ligájának budapesti konferenciája adta.
Álláspontjuk szerint a szellemi együttműködés alapja csakis az egyes autonóm szellemi szigetek valamint a szellemet képviselő elit és a tömeg közötti „kínai falak” lebontása lehet. Ezért kritizálják könyvükben a kor legaktuálisabb autarkista irányzatait: a marxizmust, a pszichoanalízist, a pozitivizmust, a szociológiát; elismeréssel egyedül az egzisztencializmusról szólnak.
1937-ben Habonim címmel összeáll egy zsidó szellemi irányultságú folyóirat egyetlen száma: a címlapot Vajda Lajos készíti, akivel Szabó még Párizsban kötött szoros barátságot, a vezércikket pedig Tábor Béla írja. Szabó itt az Adalékok a marxizmus bírálatához című írásával szerepel. Ekkor jelenik meg A hit logikája c. műve első füzete is.
Auschwitzba deportálják. Túléli. 1945-ben, az Európai Iskola megalakulásával egy időben Tábor Béla és Mándy Stefánia lakásán kezdődnek Hamvas Béla, Szabó és Tábor vezetésével az ún. Csütörtöki beszélgetések. Ugyanekkor Szabó szemináriumot is indít a pszichológia, halmazelmélet-kritika, prizmatika tárgyköreiben. Gondolkodásmódját prizmatikusnak nevezte, amelyben az egyetlen szellem fénye az esztétikum, etikum és logikum hármas-egységének prizmáján megtörve nyilvánul meg, azaz a logikai, etikai és esztétikai értékelés egysége jellemzi. Az általa olvasott könyvek lapszéli jeleiből az ötvenes évek elején organikusan és lelki-szellemi koncentráció eredményeként fejlődik ki kalligráfiája. Első (lakás)kiállításán Hamvas Béla így kiált fel: „Megint Lajosnak sikerült az áttörés.”
1956 decemberében elhagyja Magyarországot. Alkotótevékenysége fókuszába az emigrációban a kalligráfia kerül. Már 1957-ben kiállít a brüsszeli Palais des Beaux-Arts-ban Bálint Endrével, Kotányi Attilával és Vajda Lajossal; 1958–66 között számos brüsszeli és németországi kiállítása volt. Munkái megtalálhatók több európai múzeumban és magángyűjteményben.

Lexikális referencia